Megtréfált minket a tavasz az utóbbi időben. Hallottam a híreket, hogy otthon folyamatosan esik, meg szinte mindenhol Európában, és meglepődtem, hogy itt, Joensuuban jobb idő van. Mondjuk május 4-én egész nap havazott itt, de a múlt hét óta nyugodtan kijelenthetem, hogy hivatalosan is tavasz van itt, 20 fok körüli hőmérséklettel. A Vappu (május 1-je) érdekesen telt, mert hideg volt de minden finn hivatalosan is részeg volt pár napra. A lányokkal és a többi Erasmusossal mi is kitettünk magunkért, éjjel/hajnalban a beach-en ülve iszogattunk és buliztunk az esernyőink és néhány pokróc társaságában.
Múlt héten, szerdán elmentünk kirándulni egy közeli városba, Savonlinába, és mire visszaértünk Joensuuba a tavasz is ideért velünk. Nagyon jó idő van. Ennek örömére a múlt hetet a vízpartokon (tópart, persze több is van) töltöttük. Kolbászt sütöttünk és 'smores'-t csináltunk Angievel, az amerikai lánnyal. (marshmallow+keksz+csoki+tűz=tipikus amcsi tábortüzes feeling), a bátrabb fiúk még a vízbe is bemerészkedtek, ami vérfagyasztóan hideg még.
Aztán elérkezett a szombat, az igazi tündérmese. Halpiac vot a kikötőben, tipikus piac hangulattal; lásd: sörpadok, palacsinta, kirakodóvásár. A lányokkal úgy gondoltuk, hogy megnézzük és megebédelünk egy sörsátorban. Na én szkeptikus voltam a dologgal kapcsolatban, úgyhogy vittem a kis uzsonnámat magammal. Utóbb kiderült, hogy teljesen feleslegesen sétáltattam meg a banánomat. Hihetetlen dolog történt; életemben először megebédeltem egy piacos standon; sült hal, saláta, fűszeres krumpli. Teljesen normális dolog itt hogy GM vagyok, és ezt nem teherként kezelik. Ugyanazt ettem mint a többiek, ráasádul ugyanannyiért. Mondanom se kell, hogy nagyon finom volt. Miután végeztünk az ebéddel elindultunk desszertet kutatni. Hát igen, ez Finnország. A nagyobb piacon néhány hete áll pár bodega, ahol fagyit lehet kapni. Az egyiknél egy fura kiírást vettem észre; gluteeniton. Jelentem GM tölcsért tartanak, és ismét ugyanolyan fagyit ehetttem tölcsérben (!) mint a többiek és nem kellett extra pénzt fizetnem. Azt hittem ez a tündérmese vége, egy tökéletes nap, amelyen normális embernek érzem magam, de itt nincs vége a történetnek. Másnap elmentünk pizzázni a földszintre (magyarázat: aki nem tudja az épület aljában egy pizzázó/söröző van), ahol ugyanazok a feltétek közül válogattam mint a többi ember, és még hülyének is néztek, hogy miért ne tartanának GM pizzalapot. Igen, itt is normálisan megvacsorázhattam, és ismét ugyanannyit fizettem mint a lányok. Ezek után ki akar visszamenni????? De komolyan, nagyon rossz érzés, hogy a saját hazámban problémát gyártanak egy könnyen megoldható hiányosságból.
A héten elég elfoglalt vagyok, mert mindenki lassan hazaszivárog, tehát el kell búcsúzni tőlük, no meg be kell fejeznem a kurzusaimat. Szomorú vagyok, hogy hazamennek az ismerőseim, de hát ez a dolgok rendje. Pár hét múlva én is utilaput kötök a nyakamba és visszamegyek Magyarországra, amit sok szempontból nagyon sajnálok. Most mennem kell, mert nemsokára idulok kirándulni Annekével, Neliannal és Maijával. További szép napot, és sok puszi mindenkinek!